Ezzel a listával egyetlen egy baj van, hogy ez Amerikában igaz, de itthon már más a helyzet. Az elmúlt hetem valahogy a növényvédelem és a különböző növényvédő szerek jegyében telt.
Minden úgy indult, hogy felkértek egy interjúra, és bár ritkán vállalok ilyesmit, ezt bevállaltam, mert sejtettem, hogy itt valami fontos dologról lesz szó.
Az év első felében egy hatalmas munkán dolgoztam és legtöbbször oda lyukadtam ki, hogy igen-igen, azért lenne jó a természetes bármit használni, mert ugyan nem biztos, hogy a másik káros, de nincsenek hosszú távú tapasztalataink bizonyos szerekről, ezért akkor mehetünk tutira, h a elkerüljük őket. ( Itt most szándékosan nem részletezek, mert igaz lehet ez kozmetikai alapanyagokra, élelmiszerekben található tartósítószerekre, tisztítószerekre etc.)
Jean-Paul Jaud francia dokumentarista rendező (a képen itt jobbra), Kísérleti egerek vagyunk? című filmjében viszont láthatjuk egy hosszú távú kutatás eredményeit. Nem túl szívderítő.
Két évig kezeltek patkányokat génmódosított élelmiszerrel, egy másik csoportot egy népszerű, de nagyon agresszív növényvédőszerrel és egy harmadik csoportot génmódosított élelmiszerrel és ezzel a Roundup névre hallgató növényvédőszerrel együtt.
És persze szerencsére volt egy negyedik csoport, aki egyik anyagból sem kapott. Nem kell sokat találgatni ahhoz, hogy kitaláljuk, melyik csoportokban alakult ki a legtöbb daganat…
Gyakorlatilag az összes valamivel kezelt kis állatban jelentősen megnőtt a daganatos begbetegedések aránya.
A rendezővel készült interjúmat itt olvashatjátok.
Utána napokig ezen kattogtam, nem volt túl jó kedvem. Ráadásul imádom a pattogatott kukoricát, meg úgy általában a kukoricás dolgokat, de megfogadta, hogy ezekből tényleg csak biot fogok vásárolni, mert eléggé sokkolt a film.
Aztán most hétvégén a kezembe került a Vasárnapi Dunántúli Napló, amelyben megjelent egy cikk arról, hogy a hazai zöldségekben kevés a méreg.
Megtudhatjuk belőle, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rendszeresen razziázik a piacokon és nagyon szigorúan veszik az előírások betartását és általában magyar zöldséggel és gyümölccsel nem is szokott gond lenni, sokkal inkább a külföldi termésekben találnak határérték feletti szermaradványokat (itt halkan megjegyezném, hogy a francia dokumentumfilmben bemutatott kísérlet tanúsága szerint a határértéken lévő szermaradvány is növelte a daganatok kialakulásának veszélyét).
A magyar szabályozás viszont a cikk elmondása alapján nagyon szigorú, sok tekintetben szigorúbb, mint bárhol az Unióban, ez azért tényleg megnyugtató. Remélem, egyszer felkerül ez a cikk a netre és akkor be tudom linkelni.
A cikk egy listát is közread, mert már Magyarországon nem készül hivatalos „piszkos tizenkettő” a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – eztán csak rövidítve fogom használni, mert megjegyezhetetlen neve van szerintem) statisztikái alapján mégis összeállítható egy rangsor, hogy melyek azok a zöldségek és gyümölcsök, melyek itthon a „legpiszkosabbnak” találtattak. Fontos lábjegyzet, hogy ezeknek a hazai pultokon talált, szermaradványt tartalmazó (de ez a maradvány is határérték alatti volt) áruknak a nagy része importból származott.
Kép forrása: Pinterest, Rebekah Hubbard
És akkor íme az itthoni lista:
