A mosás engem megnyugtat. Biztos ezért van, hogy ezzel a tárggyal bíbelődtem a legszívesebben lakászöldítésem során. A lányom ma már a világ legtermészetesebb módján kérdezi: – Mit főzöl anya? Mosószert?

Öblítő helyett ecet

Töredelmesen bevallom, bizony főzöm a folyékony mosószeremet. Amikor erre rákaptam, kezdtem el érezni, hogy felsőbb osztályba léptem zöldítés terén. A lányom születése előtt kezdődött minden. Elképzeltem, hogy az újszülött hamvas bőrével találkozó ruhák felületéről hogyan párolog ki a sok kemikália, rá egyenesen a kis habtestre, onnan pedig a véráramba… Nem is folytatom. Először egy „öko” minősítésű folyékony mosószert kezdtem használni. Az „öblítő” intézményét már gyermekkoromban sem értettem, hiszen nem volt logikus számomra, hogy egy kémiai anyag hogyan vesz ki, „öblít ki” egy másik kémiai anyagot. Ecetre váltottam és hátradőltem – egy darabig.

Dió – csak fehérre

A következő próbálkozásom a mosószóda volt, az eredmény pedig nagyjából hetvenszázalékos foltoldás. Aztán egy német szaklapban visszaminősítették a mosószeremet. Belevetettem magam a témába újra, már csak azért is, mert az esedékes hozzátáplálás újabb kemény kihívások elé állított. Barack-, meggy- és céklafoltok, ameddig a szem ellát… Egy internetes közösségi oldalon elsőként a nátrium-perkarbonátot ajánlották (az oxigénes foltoldók fő összetevője), amely a foltoldáson kívül fehérítésben is az élen jár, így egy füst alatt a „mosódió-problémát” is megoldja, és eltűnik a ruhák fáradtszürke szomorúsága. A recept így nézett ki: 4-5 szem mosódióhéj + 3-4 teáskanál nátrium- perkarbonát = vakítóan fehér partedlik.

Mosószappant darabolok

Egy hiba volt csak: a sötét ruhákban benne maradtak a szagok… Nem találtam erre magyarázatot,
de többen beszámoltak hasonló tapasztalatokról. Egy blogon találtam meg a lehetséges megoldást: mosószert lehet főzni is. Én így csinálom: először kisebb kockákra vágok két mosószappant, majd a szuperszonikus aprítómmal a pillanat tört része alatt szappandarálékot képzek belőle (sokan reszelik, de ha van aprító a háztartásban, ez a megoldás hatékonyabb és gyorsabb). Felteszem egy nagy lábosba a két szappanból nyert darálékot hat liter ásványvízzel és nagyon alacsony lángon elkezdem melegíteni. Nem kell, hogy forrjon, az a lényeg, hogy a szappandarabok feloldódjanak.
Ha ez megtörtént, hagyom kihűlni a kutyulékot. Amikor kihűl, egy kocsonyás massza lesz az egész, de nem kell megijedni, a botmixer egy pillanat alatt újra folyékonnyá varázsolja. Gyakorlatilag kész is hat liter folyékony mosószer. Kiporciózzuk és mehet is helyére. Kicsit nyálkás lesz (azt mondanám rá, koncentrátum, és annyi is kell belőle), de nem vészes, ha valaki nem szereti így kezelni, lehet tovább hígítani.

Olcsó és tényleg jó

Talán elsőre macerásnak tűnik, de megígérem, hogy nem az. A kedvenc sorozatunk alatt simán maguktól olvadoznak a hozzávalók a lábosban. Arról nem beszélve, hogy az általam vásárolt alapanyagokból 105 forintra jön ki egy liter… És végre valóban elérkezett a hátradőlés pillanata, mert ez a kis „kotyvalék” a szagokat is elűzi, 40 fokon! Foltoldásra és fehérítésre maradt továbbra is a nátrium-perkarbonát, illetve a rémesen hangzó, viszont briliáns hatékonyságú epeszappan, amellyel egy kis előzetes bedörzsöléssel visszamenőleg is kiszedhető minden komolyabb játszótéri baleset nyoma.