Hogy ki mikor kezd el „zöldíteni” az életén, az egyéni. Egyszer csak valami beakad
a fejben – Nagy Réka újságíró-szerkesztőnél például ez az öblítő volt.
Nem értette, miért kell víz helyett vegyi anyag egy másik vegyszer kioldásához.
A dezodorról a mellrák jutott eszébe, a tusfürdőn zavarta a „nyák”. Talán ha kicsit jobb kémiából,
megbarátkozhatott volna a vegyszerekkel.
Így környezettudatos lett, és mostantól kéthetente megosztja a Nők Lapja olvasóival praktikáit.
Úgy kezdődött, hogy amikor megszületett a kislánya, aki most kétéves, elkezdte kutatni, hogyan küszöbölhetné ki
a vegyi anyagoknak legalább egy részét, áttérve olyan természetes lemosó és fertőtlenítő szerekre,
mint például az ecet vagy a szódabikarbóna. Merthogy az hagyján, hogy egy felnőtt mi mindent nyel magába
a kémiai anyagokkal kezelt környezetből, de egy kis csecsemőt ettől meg kell kímélni.
– Jó lenne minden mesterséges anyagot kikerülni, de ez nem lehetséges – magyarázza Réka –,
inkább csak próbálkozom, és elfogadom, ha valami nem működik.
– A környezeted hogyan reagált?
– Hát, amikor elárulom, hogy van otthon egy malmom, arra sokan nyelnek egyet.
– Egy malmod…?
– Csak egy egészen picike! Mert nagyon szeretek kenyeret sütni, és a frissen őrölt lisztben több a hasznos tápanyag
és az íze is fantasztikus. A családom nem tiltakozik, mert amikor a puha, foszlós kenyér kisül,
annál jobban semmit sem értékelnek.
– A kenyeret dagasztod, ahogyan kell, hogy az ereszről csöpögjön a víz, ahogy a nagymamám mondta mindig? Vagyis gyöngyöző homlokkal.
- Igen, és az jó! Minden stresszt bele lehet dagasztani a kenyérbe.
Egyébként vannak dagasztás nélküli kenyerek
is, amit csak össze kell keverni, majd megosztom a Nők Lapja olvasóival is.
És megvan a bölcsek köve is: az igazi ropogós héjú kenyér.
– Fájdalmas kompromisszum, ha le kell menni kenyérért a boltba?
– Nem. Az már inkább, ha mosószerrel kell mosnom.
– Nem az a helyzet a környezettudatossággal, hogy folyton szemet kell hunyni, mondván, kicsit büdös, szürkébb, csúnyább, fáradságosabb, de legalább egészséges? Reális alternatíva lehet a környezetbarát háztartásvezetés?
– Attól függ, miről van szó, és hogy megéri-e. Például tudom, a mosószerekben olyan optikai fehérítők vannak,
amelyek valójában a festékhez hasonlóak. Nem tudom elképzelni, hogy ezek egy kisgyereknek ne ártsanak.
Úgyhogy még az sem érdekelne, ha cserébe egy kicsit szürkébb lenne, de nem az.
– A férjed zokszó nélkül tűr, zokszóval, vagy támogat?
– Az attól függ. Van, ami nem ment át, ilyen volt például a mosható pelenka.
Hogy az ő ingei bármilyen kapcsolatba is kerüljenek a pelenkákkal?!
A könyveimben talált férfiak számára is jól hasznosítható ötleteket,
például, hogy miként lehet csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást.
Gimnázium alatt eltöltött egy szemesztert egy osztrák családnál, és ott például volt malmocska,
és ugyanilyen házilag sütött kenyér, így aztán neki ez természetes volt.
– A „zöldítés” útjának végén lehet, hogy egyszer csak egy lakatlan szigeten látod magad, komposztvécét használsz egy nulla kibocsátású házban, zöldséget termelsz a biokertedben, netán mozgalmat szervezel, hogy megmentsd a bolygót?
– Nem hiszem. Bár egy nulla kibocsátású ház nagyon mozgatja a fantáziámat.
Sem fanatikus nem vagyok, sem
trendi. Sokszor a kényelem határt szab – az autót például nem tudom teljesen letenni.
De nem divatból foglalkozom azzal, hogyan élhetne a családom klímabarát módon.
Szeretném azt remélni, hogy ezzel egy picit jobbítok a világon.
– Miért tartottad fontosnak, hogy a Nők Lapja olvasóival megoszd a tapasztalataidat?
– Azért, mert magam is sokat botladoztam, keresgéltem hiteles információforrásokat, beszerzőhelyeket.
Szeretném ezt másoknak megkönnyíteni.